TELEPÜLÉSÜNKRŐL

Igar, Igar-Vámpuszta, Igar-Vámszőlőhegy

A község bemutatása

Igar ősi település, első írásos említése 1324-ből maradt fenn „IGOR” alakban. A név eredetére több elmélet létezik:

• – Középiráni nyelvben az „igar”- erőst jelent és személynévként kerülhetett ide.
• – Ógermán nyelvből, az „Ingvar” személynévből származik az óorosz „IGOR” személynév.

      Esetleg besenyő közvetítéssel is ide kerülhetett személynévként.

Tehát Igar személynévből keletkezett!

      Igar község területén a középkorban három önálló falu volt: IGAR, és VÁM és DÁD. A XVI. sz. végén mindhárom falu elpusztult, de önálló településként csak Igar települt újra. Ma a település három részből áll, 1871-től IGAR- hoz tartozik még VÁMPUSZTA és GALÁSTYA, valamint VÁMSZŐLŐHEGY és DÁDPUSZTA is. Így a lakosok összlétszáma 1040 (2008), mely szám sajnos egyre kisebb lesz.

      A középkori VÁM falu a közeli királyi vámszedőhelyről kapta a nevét. A középkori közlekedési viszonyokról tudni kell, hogy a Dunántúl déli részt ÉNY-DK irányban kettévágta, a Balaton vizét a Dunába juttató mocsaras völgyében kanyargó Sió-csatorna. A Mezőföldről Somogy ország felé alig egy-két helyen lehetett a Sió vizén átjutni. Ezekhez a fontos átkelő helyekhez, hidakhoz, révekhez telepedtek le a királyi vámszedők.

Lásd a régi magyar közmondást: „Amit megnyertünk a réven, elveszítettük a vámon!”

A népesség alakulása: 1900-ban 1786-an; 1949-ben 2577-en laktak a községben. A helyi lakosok számának alakulása csökkenő tendenciát mutat a világháborúkat követő évtizedekben, s így 1990-ben már csak 1254, 2001-ben pedig 1098 volt a lakosok összlétszáma Igar községben.

Határa: 4119 ha(1984). Ebből 2851 ha a szántó, 538 ha a rét, legelő. 1900-1950 között Mezőszilas községi közös tanács társközsége. 1990-től önkormányzat irányítja.

A lakosság jelentős része földművelésből él.

Műemlék jellegű épületek:

Igar községnek több történelmi nevezetességgel büszkélkedhet.
– Igaron található a barokk stílusú Református Templom, mely 1835-épült, és a település egyik legjelentősebb épülete.
– Vámpusztán található a késő barokk stílusban épült kastély (maradványai), melyet Hübner Ede tervezett 1773-ban.
Vámpusztán, azaz a Galástyán pedig egy bronzkori földvár romjaira leltek.

Ipara és mezőgazdasága:
1945-ben alakult a Nagydádi gazdasági szövetkezet, majd 1948-ban földműves-szövetkezet dádpusztai gazdasága alakult. Az 1950-60-as évek körül alakult Dózsa György Tsz. 1860 kh-on; a Március 21 Tsz. 1758 kh-on gazdálkodott. 1980-as évek elején egyesítették a simontornyai Tsz-szel. Fő termény a búza és a kukorica volt.

Jelentősebb földbirtokosok: Strasszer Vilmos vámi uradalma (3000 kh); Szabó Ernő kisdádi gazdasága (200 kh); Erdődy Sándor uradalma (1060 kh, 1920-as adat). Vacuum Oil Company Rt. uradalma (2286 kh); Belák Sándor (1000 kh, 1935-as adat). 1945-ben 3744 kh-at 518 igénylő között osztottak ki.

   1881-ben községi téglaégető üzem, 1900-ban Vám-pusztán sajtüzem, 1904-ben szívógázmotoros malom, 1928-ban szikvízüzem, 1930-ban tejüzem kezdte meg működését. 1924-ben Nyedám-Simontornya között gazdasági kisvasút épült.

      1950 után sokan a simontornyai bőrgyárban, és az ozorai üzemekben találtak megélhetést. 1917-ben Hangya Szövetkezet, 1930-ban Tejbegyűjtő alakult. A hitelügyleteket a cecei és a simontornyai takarékpénztárak bonyolították.

Oktatási intézmények:
1840-ben pusztai iskolák kezdték meg működésüket. A református népiskola, 1930-ig községi fenntartásban működött. 1928-ban Vám-szőlőhegyen, 1943-ban Igaron, 1944-ben Nagydádon állami elemi népiskola kezdte meg működését. 1941-ben Gazdasági Népház, 1943-ban ifj. otthon, 1957-ben művelődési klubszoba és könyvtár létesült.

Közművelődés:
Az 1940-es években az igariak előtt egyre több kulturális és kikapcsolódási lehetőség nyílt meg. Sorban alakultak a különféle egyletek, klubok, például: polgári olvasó egylet (1896), református legényegylet, községi leánykör, református dalárda (1924), Vám-szőlőhegyen olvasókör (1927). 1992-ben jelent meg a Néplap.

Egészségügy:
1876-tól községi szülésznő működött, 1900-ban a cecei orvosi körhöz tartozott a település. 1931-ben községi orvos és gyógyszerész van a faluban.

A község 2001. január 1-jén vált igazán önállóvá, ekkor szűnt meg a szomszédos településsel, Mezőszilas Önkormányzatával együttműködő körjegyzősége. Mivel e kistérség kevésbé fejlett a megye többi részéhez viszonyítva, a települést önhibáján kívül hátrányos helyzetűnek minősítik. A munkanélküliségi ráta igen magas, az országos átlag 3,68-szorosa, így az itt élő emberek elhelyezkedési esélye minimális, többségük szerény körülmények között él.

 A község címere

      A címer heraldikai leírása:

      A címer álló helyzetű háromszögű pajzs. Az osztatlan kék pajzsmezőben vörös sátor alatt a pajzs talp ezüst pólyával vágott. Az ezüst pólya felett egy nyitott, ezüst gyöngyökkel díszített, arany korona lebeg.

   A címer jobb oldalán, a kék pajzsmezőben: a sátorból kinövő, ezüst templomtorony látható. A templomtorony nyolcágú csillagban végződik, felette jobb haránt irányban egy emberarcú arany holdsarló lebeg.

   A címer baloldalán, a kék pajzsmezőben: a sátortól részben eltakart zöld hármas halomból kinövő, arany szőlőtőke látható. A szőlőtőke aranyvesszője egy aranykarót fon körbe. A szőlővesszőn: a karótól jobbra két aranyszőlőlevél és egy arany szőlőfürt: a karótól balra két aranyszőlőfürt és egy aranyszőlőlevél látható. A szőlőtőke felett bal haránt irányban egy emberarcú aranynap lebeg.

      A címer magyarázata:

   A község címerének három fő motívuma, a mai három település részt jelképezi a heraldika szabályainak figyelembe vételével.

   A címerben látható ezüst templomtorony a község nevét adó IGAR település részt jelképezi. Az igari református templom 1835- ben épült és a falu újkori történelmének egyik legjelentősebb épülete.

   A címerben látható ezüst pólya /sáv/ a közeli Sió- folyót és a fölötte látható arany korona VÁMPUSZTÁT jelképezi.

   A címeren szereplő hármas halomból kinövő szőlőtőke VÁMSZŐLŐHEGY-et jelképezi. A szőlő egyébként kedvelt heraldikai motívum, mivel egyben a bőség és gazdagság bibliai eredetű szimbóluma.

   A címerben szereplő nap és hold a magyar nép művészetében a férfit és a nőt jelképezi. A Honfoglalás- kori hitvilágunkból ránk maradva lett az Erdélyi Székelyek szimbóluma is. Itt a címerben e két égi test mint honfoglalás előtti pogány motívumok, Igar Honfoglalás előtti történelmi emlékeit jelképezik. Ezek közül csupán a legfontosabbakat említve: a galástyai bronzkori földvár, vámszőlőhegyi avar vezér lelet és az Árpád- kori nemzetségi földvár maradványai.

      Összegezve elmondható, hogy címerünk ún. mesélő címer. Kompozíciójával utal a település hármas jellegére. Motívumaival elmeséli Igar történelmét, Vámpuszta és Vámszőlőhegy nevét, illetve földrajzi fekvését.

E-ügyintézés

Intézze ügyeit otthonról kényelmesen