A szavazás szünetel




Helyi hirek | Eseménynaptár | Egyház | Sport
Kultúra | Oktatás | Felhívások | Helyi újság

Üvegzseb – átláthatóvá tett önkormányzatok

A helyi polgárok is figyelemmel kísérhetik a közpénzek mozgását




A korrupció elleni küzdelem részeként megszületett, 19 törvényt módosító, úgynevezett üvegzseb törvény elsődleges célja a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele. Az ezt elősegítő adatok nyilvánosságra hozatala ezentúl kötelező, sőt, a kérelemre történő adatszolgáltatás megtagadása, illetve nem teljesítése (büntető)jogi következményekkel is járhat.


A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény - az úgynevezett „Üvegzseb törvény” - számos törvény módosításával segíti elő a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételét, a költségvetési pénzeszközökből történő támogatások nyilvánosságát. Változott a támogatások döntéshozatalában, ellenőrzésében résztvevőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség; bővült a közbeszerzési szabályok alkalmazásának köre; és megváltozott egy sor gazdálkodási szabály is.
Alapvetően kibővült a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok köre. A jogszabály általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. Ezentúl nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével, ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.
Továbbá a hatályos szabályozás kormányrendeletben írja elő a központi költségvetési támogatások kedvezményezettjei nevének, a támogatás tárgyának, összegének és a támogatott program megvalósítási helyének közzétételét a támogató szervezet hivatalos lapjában. Ezt a szabályt kiterjesztették az államháztartás valamennyi alrendszeréből nyújtott, egyedi, céljellegű, fejlesztési célú támogatásra. A támogatásokról a szervezet hivatalos lapjában vagy honlapján kell tájékoztatást adni, a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig.

Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése emiatt nem kötelező, a közzétételt – ennek hiányában - ilyenkor a helyben szokásos módon kell biztosítani. E rendelkezéseket a 2004. január 1.-t követően odaítélt támogatások, illetve megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.
A Pénzügyminisztérium kérdéseinkre adott tájékoztatása szerint a közzéteendő közérdekű adatok körét, közlőjét, a közzététel módját is tételesen szabályozza a 95/2003. kormányrendelet melléklete. Általában ahol nincs szigorúan preferálva a jogszabály szövegében az alternatív megoldási módok közül valamelyik, ott a honlap a legszerencsésebb, így javasolható megoldás. A formára nézve – egyelőre – nincsenek előírások, a jogszabályok csupán a tartalmat, vagyis a közzéteendő adatok körét és a közzététel módját (honlap stb.) határozzák meg. Hogy ezt miként teljesítik az egyes szervek, arra nézve nincsen ajánlás. Mivel a kötelezettséget jogszabályok rögzítik, így annak teljesítését ellenőrzi (ellenőrizheti) az ÁSZ és a KEHI is (más-más minőségben és céllal), a saját fejezete tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve – természetesen formális ellenőrzési jogosítványokkal nem felruházottan – a PM is, mint a program koordinátora.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatójából az is kiderül, hogy arra az esetre, ha valaki a törvényben előírt időre nem teljesíti az adatok nyilvánosságra hozatalát, a jogszabályok szankciókat – jelenleg – nem tartalmaznak. Viszont a kérelemre történő adatszolgáltatás megtagadása, illetve nem teljesítése (büntető)jogi következményekkel jár.
A vagyonnyilatkozat-tétel célja az országgyűlés és a kormány szándékai szerint a korrupciómentes, tiszta, átlátható közélet kialakítása. A nyilatkozattételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő – kinevezésekor, illetve munkakörbe kerülésekor – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételt megelőző év végi vagyoni állapotnak megfelelően kell kitölteni.

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozatáról a továbbiakban is a 2001. évi CII. törvény rendelkezik. Eszerint a polgármesterek és önkormányzati képviselők, megválasztásukkor illetve megbízólevelük átvételekor, majd ezt követően minden év január 31.-ig kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, melyet bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ennek módját, illetve, hogy melyik önkormányzati bizottság hatáskörébe tartozik, a szervezeti és működési szabályzat, helyenként rendelet szabályozza. A polgármester illetve képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a nyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Ennek eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén képviselői jogait nem gyakorolhatja, juttatásokban nem részesülhet. Polgármester esetében a képviselő-testület keresetet nyújthat be a polgármester ellen az illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

Az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntés-előkészítésben, döntéshozatalban részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét viszont már az „Üvegzseb törvény” szabályozza. Ebbe a kategóriába tartoznak az önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek támogatási döntés vonatkozásában javaslattételre, valamint a döntéshozatalra jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott személyek, illetőleg bizottságok tagjai (ideértve a területfejlesztési tanácsok tagjait is), valamint az állami, önkormányzati támogatások felhasználásának ellenőrzésével megbízott szervezeteknek - az adott támogatás tekintetében önálló döntéshozatalra jogosult – ügyintézői.
Szintén vagyonnyilatkozat tételre kötelesek a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai, a megválasztásuktól számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint. Ebben az esetben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fen, ha a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor vagy tőkeemelés folytán meghaladja a kettőszázmillió forintot.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az Országgyűlés és a Kormány által korábban alapított alapítványok támogatási pénzeszköz juttatásáról döntésre jogosult tisztségviselőit is terheli.
A vagyonnyilatkozatot mindhárom esetben a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente kell megtenni, méghozzá úgy, hogy a kötelezettnek nemcsak saját vagyonáról kell nyilatkoznia, hanem a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársa, valamint gyermeke vagyonáról is.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot, a kinevezést, választást, megbízást követő harminc napon belül kell megtenni, az ezt megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan. A vagyonnyilatkozatot, és a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot önkormányzat esetében a jegyzőhöz; többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai esetében a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez kell benyújtani.

Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (BM KKH) harminc napos határidő tűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell a megbízatás, illetve jogkör visszavonásáról.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek.

A vagyonnyilatkozatokat első alkalommal az „Üvegzseb törvény” hatályba lépését követő 90 napon belül, azaz 2003. szeptember 7-ig kellett megtenni.
Az önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságok vezetőire, érintett ügyintézőire a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, a BM KKH szakmai állásfoglalása szerint nem terjed ki, mivel csak az önkormányzat által nyújtott támogatás nyújtásáról döntő személyeket érinti. A gazdasági társaságok vezetői – ha adnak is támogatást – azt nem az önkormányzat, hanem a társaság, mint önálló jogi személy forrásaiból tehetik, erre viszont nem terjed ki az üvegzseb törvény hatálya.






Felhasználónév:
Jelszó: